100 nap 100 trükk

Már tegnap is olvastam az ötletről, gondolkodtam is, hogy neki kéne kezdeni, de nem jutottam el odáig. Aztán ma nem bírtam tovább, úgyis régóta nem klikkereztünk már, így legalább meglesz a motiváció :D
Először Lynnel kezdtünk hozzá, lehet később a többiekkel is kipróbálom, bár ők nem igazán szeretnek klikkerezni...

Első trükknek mi is az ajtó becsukását választottuk, Lynn kölyökkorában már tanulta a szekrényajtó csapkodását, de ott elég volt picit hozzáérni és már csapódott is. Ajtót kinyitni is tud, de becsukni még nem :D Úgyhogy neki is álltunk. Kb. 5 percig tartott a játék, Lynn szinte mindennel bepróbálkozott. Harapdálta az ajtót, ki akarta nyitni, aztán feltolatott a falra, már majdnem kézenállt. Aztán nekiállt nyuszizni, közben szégyellte magát, majd a fejé hajtogatta le a lábához... De eszébe se jutott az ajtót csapkodni. Néha véletlenül hozzáért a mancsával, rá is klikkeltem, de nem értette. Aztán egyszer beült nyusziba és két kézzel rácsapott az ajtóra :D be is csukódott :D Nem tudom miért, de sose akart szembeállni az ajtóval, csakis oldalt és úgy nyúlkált felé, így persze csak karmolászta. De végül csak összejött, megértette mit akarok.:)

itt az első videó:
#100days100tricks #1 csukd be az ajtót!

itt meg a lista az összes beküldött videóról:
https://www.youtube.com/playlist?list=PLlSoYxlmGgneo26r6DDaE-SF12aGs8qGh

Bükk 900-as csúcsai, 1. felvonás

Egész jövő hétre esőt mondanak, ezért a szombatot kineveztük túrázós napnak. Nem indultunk túl korán, 10 körül értünk a parkolóba. De hogy hova is mentünk?
Már tél óta nézegettem, hogy van egy olyan túramozgalom, hogy Bükk 900-as csúcsai. Ezekből van vagy 50, a mozgalom során 20-at kell felkeresni. Van egy teljesítménytúra is, itt 1 nap alatt kell az összeset megmászni tetszőleges útvonalon, erre még nem vállalkoznék :D A legnagyobb nehézség, hogy alig van olyan csúcs, amihez út vezet, toronyiránt, ágak-sziklák között haladva kell megtalálni a pontokat.
Mi a Bánya-hegyi parkolótól indultunk, a zöld jelzésen, már megszokott úton indultunk felfelé.

Most se tértünk le a Három-kő felé, hanem a Nagy-mezőt vettük célba.

 Végre ez is kizöldült, húsvétkor mikor itt jártunk még elég csupaszak voltak a fák. Hiába volt szombat, nem volt fent senki. Innen a sárga kerékpároson, majd a kéken, piros X-en haladtunk.

Találtunk egy szuper rétet, tele fenyőkkel, nagyon szép hely...

Ezután a K+ következett, erről tértünk le az első csúcsok felé.

Itt még találtunk egy kis ösvényt, ami a két hegy között vezetett, de felfelé már toronyiránt mentünk. Először a Mélysár-bérchez, ez gyorsan meglett.

Kilátás persze nem volt, úgyhogy pecsételés után mentünk is lefelé. A másik csúcs, a  Fekete-sár-bérc szinte szemben van ezzel, újabb emelkedő következett. Talán hosszabb is volt az út felfelé és a tábla is nehezebben lett meg, de még mindig időben voltunk.

Futás lefelé, mire visszaértünk a jelzett útra, pont szembejött egy csapat, akik ugyanezeket a csúcsokat keresték. Ha nem mondják, hogy most jöttek le a Huta-bércről el is felejtem, pedig az is itt van az út túloldalán. Úgyhogy nekiindultam, itt már nagyon kisütött a nap, és sziklásabb volt a talaj, lassabban haladtunk. A hegyoldal meg tele volt virágzó erdei szamócával, egy hónap múlva lehet szüretelni.:)

Ez a tábla is hamar meglett, ment a harmadik pecsét a lapra, majd ismét lefelé a legrövidebb úton. Pont ott értem ki, ahol szerettem volna, így újra jelzett úton haladtunk az Olasz-kapu felé.

A következő két csúcs a Kőrös-bérc és a Virágos-sár-bérc volt. Egy kis házikó mellett haladtunk a tanösvény jelzésén, egy részen tele volt minden virágokkal...

Felmentünk a Kőrös-bérchez, ide is út vitt, sorompóval lezárva. Mert ugye itt van a rádiótorony is, meg néhány épület.

Az út pont a tábláig vitt, megnéztük a tornyokat, pecsételtem, majd futás lefelé a Kőrös-lyuki barlanghoz, ahol egy geoláda is el van rejtve.

Szép ez a hely, a barlang, a láda is hamar meglett, bár jelszót nem találtunk... Itt kicsit kóvályogtunk, nem találtuk merre kell felmenni a hegyre, pedig csak a barlang fölé kellett volna felmászni. Ehhez a csúcshoz is egyedül mentem, talán ez a Virágos-sár-bérci tábla lett meg a legnehezebben...

Gondolkodtam, hogy átvágjunk-e a hegyen le a Három-kő felé, de inkább maradtunk az ismert úton és visszafordultunk az Olasz-kapu felé. Itt néhány túrázót útbaigazítottunk, mi pedig siettünk a Zsidó-rét felé.

Nagyon szeretem ezt a részt, annyira szép az a sok töbör... Lassan elértük a Keskeny-rétet,

majd irány felfelé a Három-kőre. Nagyon szép volt a kilátás!

Annyira tiszta volt az idő, egészen Kövesdig el lehetett látni.

Még a Mátra is annyira közelinek tűnt, máskor a szomszédos hegyek se látszanak ennyire tisztán. Alig bírtuk otthagyni, sokáig nézelődtünk, úgyhogy az utolsó két csúcsot már nem volt időnk megkeresni. Inkább gyorsan elindultunk lefelé a szokásos úton, kb 1 óra alatt le is értünk.