Évzáró túra

Az év utolsó túráján Sályba mentünk, van itt is egy kód a Bükk szirtjei túramozgalomhoz.
Induláskor akkora köd volt, hogy 10 méterre nem láttunk el. Mire a falu végéhez értünk mindenki ott volt, így gyorsan el is tudtunk indulni. Pár métert sétáltunk az aszfalton, majd el is indultunk felfelé a hegyoldalban, egy nagyon csúszós, meredek, törmelékes ösvényen.

Azt se láttuk hova mászunk, még akkor is nagyon sűrű volt a köd. Aztán végre megláttuk a romokat, fent már sütött a nap és kék volt az ég:)))

Ahogy feljebb mentünk már azt láttuk, hogy alattunk van a ködtenger, amiből a környező hegyek teteje kilógott, nagyon szép volt. Kicsit fényképezkedtünk, majd mentünk is tovább a gerincen, visszanézve csak a társaink árnyékát láttuk :D

Az utunk lefelé vezetett a hegyről, ez már nem volt annyira meredek, egy útelágazásnál értünk az aszfaltra. Jobbra haladtunk a biciklis jelzésen, ismét ködben...

A kutyákat ez persze nem zavarta, boldogan rohangáltak:) Ahogy haladtunk felfelé egyre többet láttunk, már nem volt annyira sűrű a köd, végül a nap is kisütött:)))

Pedig így is nagyon szép volt az erdő, a ködös fák, mintha valami horrorfilmben lettünk volna :D
Útközben valahol elkavarodtunk, lementünk a jelzett útról. Pedig egy széles ösvényen haladtunk, de se a térkép, se a gps nem mutatta. Aztán sikerült egy másik, jelzetlen útra rátérni, ami elvitt a kék+-ig, itt meg is álltunk pihenni egy kicsit. Ekkor már nagyon jó idő volt, igaz az út végig nagyon saras, jópár kg sarat cipeltünk rajta.

Újra kerékpáros jelre tértünk le, végre aszfaltos útra, nagyon megkönnyebbültünk :D

Pár 100 méter után megláttunk egy házat az erdő közepén, mögötte pedig a Bekénypuszta pihenőt, itt meg is álltunk, újra.

Ezután ismét a kerékpáros jelen haladtunk, és sajnos újra kezdett leszállni a köd...

Rátértünk az Alsó-Kecskevárhoz vezető útra, volt egy kis emelkedő, de legalább nem fáztunk :)

Lassan megláttuk a hegyet is, szerencsére nem toronyiránt kellett menni, hanem szerpentinen. Fent pihentünk, ettünk, csoportképet készítettünk, kilátás sajnos nem sok volt, sőt, egyre sűrűbb lett a köd.

Indulni kellett, hogy még világosban leérjünk. Úton visszafelé valaki elkavarodott, szerencsére telefonon tudott szólni, így visszamentünk érte.

Egy kerítés mellett haladtunk kilométereken keresztül, belül őzek, hatalmas területük volt.. Latorpusztánál értünk ismét lakott területre, nem volt hosszú ez a rész, gyorsan a kocsiknál voltunk.

Karácsony

A karácsonyunk nagyon gyorsan eltelt, nem igazán volt időm a kutyákra se, Foszkót is megkaptam újra a két ünnep között... nagyon rövidek voltak a napok. A fadíszítés után áthoztam Foszit is, megkapták a szokásos rágcsát majd kidőltek a meleg kövön. Sétálni általában a földútig mentünk, ott nyugodtan el tudom engedni egyszerre a 4 kutyát, Foszi is jobban visszajön, mert nem annyira ismerős neki a terep.
Játszottunk kicsit a fényekkel is, a sötét szobában alig tudtam ébrentartani a kutyákat :D

December

Már majdnem egy hónap eltelt azóta, hogy írtam. Igazából nem sok minden történt mostanában, séták majdnem minden nap, Foszkót is kölcsönkaptam párszor 1-2 alkalommal, most is enyém még a hétvégéig.
Túrázni se voltunk, még a hó se esett, hiába van már december vége...
Pár napig nagyon szép volt a táj mikor mindent belepett a zúzmara, a nagy ködben el is tévedtünk a határban :D Hiába lakunk itt már ezer éve.
Csináltam a kutyáknak fényvisszaverős mellényt, ami mostanában jól is jön, mert gyakran csak sötétben tudunk sétálni menni.

Én viszem az elemlámpát és figyelem hogy rohangálnak össze-vissza a kutyák :D

A nap nagy részét bent töltik, ha trutyis idő van még pisilni is alig lehet kirugdosni őket :D ilyenkor együtt alszanak a macskákkal, egymásba gabalyodva:)))

Túra Bükkzsérc környékén

Télen nem szoktunk hosszú túrákat tervezni, de gondoltuk most utoljára próbáljuk meg, aztán majd ha nem megy rövidítünk. Már megint óriási mázlink volt az időjárással. Igaz egész nap viharos szél fújt és még reggel 10-kor is csak 0 fok volt, de végig sütött a nap és egy darab felhő se volt az égen:)))

A szokásos helyen, a Hórvölgyi-elágazónál parkoltunk, innen indultunk gyalog Bükkzsérc felé.

 A falu mellett bal oldalon van egy hegy, tv toronnyal, Nyomó-hegynek hívják. 

Elég meredek út visz fel a csúcsára, de nagyon szép a kilátás, belátni az egész környéket észak felé.

 Amíg el nem értünk a hegy tövébe majd elfújt minket a szél, semmi nem volt ami felfogja... Kis nézelődés után lementünk a faluba, 

a sárga jelzést követtük, ami bevitt a központba, majd egy kis emelkedő után el is hagytuk azt. A falu szélén végigsétáltunk a tanyák mellett, egy szép paci el is kísért minket a kerítés mellett:) 

Visszanézve láttuk a Nyomó-hegyet, egyre messzebb kerültünk tőle. 

Majd a szemközti hegyen feltűnt egy kisebb fehér folt, valószínűleg a Kövesdi-kilátó, a szög stimmel:)

Kezdetben réteken mentünk keresztül, majd következett az erdő, egyre magasabb fákkal. 

A Novaji-kunyhónál értünk el egy kereszteződéshez,

 innen a szokásos piros kereszten haladtunk a Kövesdi-kilátó felé. Most majdnem elláttunk Kövesdig, a Bogács túlsó végén lévő dombok is látszódtak még, meg a kezdődő síkság, aztán jött a pára.

Ezután visszafordultunk, az elágazásig mentünk majd innen tovább a piros-fehér-zöld jelzésen Hollóstető felé.

Az út első szakasza nagyon szép volt, bal oldalon végig láthattuk a Bükk "köveit". 

A Bélkő csúcsa is kilátszott, mellette a Pes-kő, Cserepeskő, Tarkő, Három-kő... 

Annyira szépek voltak így együtt, előttük meg a kisebb hegyek-dombok. 

Ide vissza fogunk még térni. 

Megkerültünk még pár hegyet, a Csohányt, Ibolyástetőt, majd elkezdett sűrűsödni az erdő, és már ott is voltunk a Völgyfő háznál. 

Egy kanyar után elindultunk felfelé az Ódorvárhoz, most nem a jelzett úton, hanem az erdein. Nagyon kellett sietnünk, hogy még az utolsó napsugarakat elcsípjük, épphogy sikerült:) 

A pára már kezdett leszállni a völgybe, 

a nap is egyre alacsonyabban volt, igyekeznünk kellett lefelé. 

Új útvonalat választottunk, a Mákszemet megkerülve jutottunk el Bükkzsérc mellé, majd a hegyoldalban a hétvégi házak között kerestük a lefelé vezető utat. Ekkorra már teljesen sötét volt, bukdácsoltunk is, de a falvak látványa így is nagyon szép volt. 

Mikor végre leértünk az úthoz szinte semmit se láttunk. 

Szerencsére csak pár 100 métert kellett sétálnunk a kocsiig. Mire odaértünk majd megfagytunk, de azt hiszem megérte:) 23,5 km-t tettünk meg ezen a napon, 3 csúcsra feljutottunk, szuper volt:)