Az első a falról dobbantás, vagy úszóforduló, flyballos kutyáknál ez alap dolog, és nem is nehéz megtanítani. Biztos van rá más módszer is, mi így csináltuk:
Kerestem egy nagyobb fatáblát, kb akkora, mint egy A3-as rajztábla. Először nagyon kicsi szögben támasztottam a falnak, (vagyis a talajjal bezárt szög a kicsi, kb. 10°), és szépen rávezettem a kutyát. Lehet kajával is, én frizbivel csináltam. Nem minden kutya ugyanarra fordul, Lynn meg Bleki jobbra, Monty meg balra, ez már az elején ki fog derülni, melyik irányba fordul szívesebben. Ha már érti mi a feladat, vagyis rálép 4 lábbal, majd lefordul, akkor lehet messzebbről ráküldeni. Ha már jól megy, jöhet a dőlésszög változtatása, egyszerre nem szabad nagyon emelni, mert nem biztos, hogy érteni fogja a kutya. Lynn is mikor már túl meredek volt csak a mellső két lábát tette fel és így fordult vissza, ilyenkor vissza kell lépni az előző állásra és ott gyakorolni. Nálunk kb 5-6-szor kellett a dőlésszöget változtatni, mire elértünk a függőlegesig. Minél nagyobb tempóban érkezik a kutya a táblára, annál könnyebben fog fordulni.
Ha már teljesen a falnak támasztva a deszkát is megy, akkor meg lehet próbálni kivenni, elsőre egyik kutyámnál se sikerült, nem értették, hogy most mi van, olyankor visszatettem, és pár alkalommal ugrattam őket a deszkával. Hol kivettem, hol visszaraktam, gyorsan rájöttek, hogy ugyanazt kell csinálni.
Most mikor a videót készítettem rájöttem, hogy az általánosítás is nehezen megy nekik. Egy másik helyen, egy fánál fogalma se volt, hogy mit kéne csinálni, úgyhogy fogtam a táblát és párszor azt nekidöntve ugrattam, aztán már ki lehetett venni.
És végül a lényeg, a videó:
Fordulás, dobbantás falról
Fordulás, dobbantás falról
A másik trükk a talpra ugrás. Vagyis mikor fekszik a földön valaki és a kutya felugrik a felemelt lábaira. Ez szerintem egy nagyon nehéz trükk. Mi több, mint 4 hónapig próbálkoztunk, mire végre sikerült. Nagyon lassan haladtunk, sokszor vissza kellett lépni és minden egyes lépést aprólékosan kidolgozni.
1. lépés: fogtam egy nagyobb szögletes kosarat és letettem a földre. Egyszerű volt a feladat, hogy a kutyának rá kellett másznia és ottmaradni.
2. lépés: A kosarat felraktam egy székre, ládára, ágyra, és ugyanúgy rá kellett ugrania,
3. lépés: Felküldtem Lynnt egy székre, én lefeküdtem és felcsalogattam a talpamra, hogy megtanuljon egyensúlyozni ezen a kis felületen és szokja ezt a fura helyzetet.
4. lépés: Fogtam a kosarat, lefeküdtem és a térdemre tettem. Először csak mászni próbált, vagy csak a mellső két mancsát tette fel, de aztán rájött, hogy itt is ugyanaz a feladat, hogy fel kell ugrani.
5. lépés: A kosarat most már a talpamra tettem. Itt nagyon nem értette, hogy most mit kell csinálni, csak állt ott két lábon, mellsőkkel meg nyúlkált vagy támaszkodott, de ugrani eszébe se jutott. Itt sokszor visszaléptem az előző feladathoz, és próbáltam minél alacsonyabbra tartani a lábam, mire végre sikerült. Egy ideig nem is léptem tovább, hogy biztosan menjen, mikor már minden próbálkozással fel tudott ugrani, csak akkor.
6. lépés: A kosarat megfordítottam, a keskenyebb, hosszabb oldalára kellett felugrania.
7. lépés: Ismét fordítás, most már a legkisebb felületű lapja volt fent a kosárnak, ez már kb akkora volt, mint a két talpam együtt.
8. lépés: Mikor a kosárral már minden tökéletesen ment kivettem. A következő feladat az volt, hogy az alsó lábszáramra kellett felugrania. Ez is nehezen ment, először csak lépkedett, majd mindig becsúszott a két láb közé, vagy rámzuhant :D Többször vissza kellett tenni a kosarat...
9. lépés: Végre eljutottunk a végső feladathoz :D Jöhettek a talpak. Hiába a sok előkészület, mégse ment könnyen. Itt is rengetegszer vissza kellett lépni, feltenni a kosarat vagy a lábszáramra ugratni. Aztán végre, 4 hónap után sikerült!
Egy lépést elfelejtettem levideózni, mikor először a talpamra ugrattam, akkor szigszalaggal összekötöttem a két cipőt, körbetekertem vagy 10-szer, és így nem mozgott annyira a lábam, nem csúsztak szét.
Egy lépést elfelejtettem levideózni, mikor először a talpamra ugrattam, akkor szigszalaggal összekötöttem a két cipőt, körbetekertem vagy 10-szer, és így nem mozgott annyira a lábam, nem csúsztak szét.
10. lépés: Ha már szuperül működik a talpra ugrás, lehet nehezíteni. Ültetni, állítani, dobálni frizbit/labdát, minél többször próbálkozunk, annál jobban megy neki az egyensúlyozás:)
Szóval ez nekünk nagyon nehéz trükk volt, a másik kettő kutyával ki se merem próbálni, mert ha ők is az arcomba zuhannak, szépen néznék ki :D Mint ahogy Lynn is számtalanszor rálépett a torkomra, rázuhant az orromra, nem ártana valami bukósisak...
És a videó: Talpra hopp
