Eddig teljesen nyugodt voltam, ha kullancsot találtam valamelyik kutyában, mert errefelé nem voltak babéziás kullancsok. Hát most vége, minket is utolért:(
Szerdán hajnalban vihar volt, már akkor furcsállottam, hogy Bleki nem jött fel hozzám. Mikor hívtam akkor is csak bejött és lefeküdt, nem érdekelte a dörgés, mint máskor. Reggel anya hívta őket, a másik kettő ment, Bleki nem akart felkelni. Aztán velem csak elindult, szépen lassan, majd rögtön ment is a helyére lefeküdni. Rögtön mértem a lázát, nem volt túl magas, 39,6°. Kivittem pisilni, a pisije is épphogy picit sötétebb sárga volt... 2 óra múlva már vörös, a láza szerencsére nem ment feljebb, nekiálltam dokit keresni. Első körben egyik se volt elérhető. Aztán végre sikerült, másfél óra múlva mehettünk. Bleki egész jól volt, étvágyával, kedvével nem volt gond. Dokinál kapott 5 szurit, aztán hazamentünk, onnantól kezdve ivott, pisilt, öklendezett felváltva. És persze egész nap szakadt az eső, hogy fél óránként szétázzunk. Ekkor nézett ki a legrosszabbul, nem akart aludni, és annyira látszott rajta, hogy nincs jól :( Estére lement a láza, a pisije is minden egyes alklommal egyre világosabb lett. Lent aludtam vele, szerencsére nem volt gond, egyszer költött fel már 6 óra után, hogy pisilni kell. Másnap már alig lehetett visszatartani, ment volna labdázni, cicázni, sétálni, nem értette hogy miért nem szabad :) Kicsit még látszott rajta, hogy gyengébb, mint szokott, de most már szuperül van. Óriási szerencsénk volt, hogy itthon voltam és rögtön észrevettem mi a baj, gyorsan rendbe is jött:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése