Évzáró túra

Az év utolsó túráján Sályba mentünk, van itt is egy kód a Bükk szirtjei túramozgalomhoz.
Induláskor akkora köd volt, hogy 10 méterre nem láttunk el. Mire a falu végéhez értünk mindenki ott volt, így gyorsan el is tudtunk indulni. Pár métert sétáltunk az aszfalton, majd el is indultunk felfelé a hegyoldalban, egy nagyon csúszós, meredek, törmelékes ösvényen.

Azt se láttuk hova mászunk, még akkor is nagyon sűrű volt a köd. Aztán végre megláttuk a romokat, fent már sütött a nap és kék volt az ég:)))

Ahogy feljebb mentünk már azt láttuk, hogy alattunk van a ködtenger, amiből a környező hegyek teteje kilógott, nagyon szép volt. Kicsit fényképezkedtünk, majd mentünk is tovább a gerincen, visszanézve csak a társaink árnyékát láttuk :D

Az utunk lefelé vezetett a hegyről, ez már nem volt annyira meredek, egy útelágazásnál értünk az aszfaltra. Jobbra haladtunk a biciklis jelzésen, ismét ködben...

A kutyákat ez persze nem zavarta, boldogan rohangáltak:) Ahogy haladtunk felfelé egyre többet láttunk, már nem volt annyira sűrű a köd, végül a nap is kisütött:)))

Pedig így is nagyon szép volt az erdő, a ködös fák, mintha valami horrorfilmben lettünk volna :D
Útközben valahol elkavarodtunk, lementünk a jelzett útról. Pedig egy széles ösvényen haladtunk, de se a térkép, se a gps nem mutatta. Aztán sikerült egy másik, jelzetlen útra rátérni, ami elvitt a kék+-ig, itt meg is álltunk pihenni egy kicsit. Ekkor már nagyon jó idő volt, igaz az út végig nagyon saras, jópár kg sarat cipeltünk rajta.

Újra kerékpáros jelre tértünk le, végre aszfaltos útra, nagyon megkönnyebbültünk :D

Pár 100 méter után megláttunk egy házat az erdő közepén, mögötte pedig a Bekénypuszta pihenőt, itt meg is álltunk, újra.

Ezután ismét a kerékpáros jelen haladtunk, és sajnos újra kezdett leszállni a köd...

Rátértünk az Alsó-Kecskevárhoz vezető útra, volt egy kis emelkedő, de legalább nem fáztunk :)

Lassan megláttuk a hegyet is, szerencsére nem toronyiránt kellett menni, hanem szerpentinen. Fent pihentünk, ettünk, csoportképet készítettünk, kilátás sajnos nem sok volt, sőt, egyre sűrűbb lett a köd.

Indulni kellett, hogy még világosban leérjünk. Úton visszafelé valaki elkavarodott, szerencsére telefonon tudott szólni, így visszamentünk érte.

Egy kerítés mellett haladtunk kilométereken keresztül, belül őzek, hatalmas területük volt.. Latorpusztánál értünk ismét lakott területre, nem volt hosszú ez a rész, gyorsan a kocsiknál voltunk.